10 panasz, amit a széken ülés okoz

A legtöbben széken ülve töltjük életünk jelentős hányadát – annak ellenére, hogy ez nem egy természetes testhelyzet a számunkra. Vajon milyen következményekkel járhat mindez?

Dr. Bajzik Éva rehabilitációs szakorvos, manuálterapeuta és testtudat szakértő írása


Sokan nem tudják, hogy a széken üléstől rengeteg panasza lehet az embernek, mert az nem természetes testhelyzetünk. Genetikai tervezésünk nem tartalmazza ezt a testtartást – különben a természet valószínűleg tele lenne székekkel. Ezzel szemben a testünk jó nagy százaléka mozgásszervrendszer: ide tartoznak a csontok, az izmok, az inak, de még az agyunk jó része is. Ha pedig ezeket nem használjuk, nem mozgunk, csak ülünk egy helyben, az nem biztos, hogy hosszú távon túlságosan egészséges.

1. Derékpanaszok

Ez a leggyakoribb a széken ülő életmódot folytatók körében. Amikor leülünk a székre, a medence bebillen a test alá, a gerinc alsó, ágyéki része kiegyenesedik vagy domború ívbe fordul. Ilyenkor az ágyéki gerincszakaszt tartó izmok megnyúlnak és megnyújtott állapotukban kapnak tartós, nagy terhelést, mindenféle mozgás nélkül. Ez semmilyen szövetnek nem tesz jót.

Ahogy domború görbület keletkezik ezen a szakaszon, a porckorongok hátrafelé indulnak és elkezdik nyomni a gerincvelőt és a kilépő ideggyököket. Ugye, nem hangzik túl jól?

Ha tartósan vagyunk ebben a helyzetben, akkor a porckorongok hátul maradnak – ebből alakulhat ki a gerincsérv.

A derékpanaszok egy része idegi fájdalom.

A tartós ülés az izmok tartós feszülését okozza. Mivel az izmaink mozgásra vannak tervezve és nem több órán át tartó mozdulatlanságra, ezért ha nem mozgatjuk, romlik bennük a keringés. Lassul az anyagcsere és oxigénhiányos állapot léphet fel, ami égő fájdalmat okoz. Ezt érzékelhetjük akár hátul a gerinctartó izmoknál, a gerinc környékén, de tapasztalhatjuk valami és furcsa bizonytalan fájdalomként a hasüreg hátsó és alsó részében is – ott található a csípőhorpasz izom, ami szintén áldozatául eshet a sok ülésnek.

Így a derékfájások egy része izom eredetű.

A sok üléssel és az alsó, ágyéki gerincszakasz kiegyenesedésével vagy a természetestől eltérő irányba való görbülésével az is jár, hogy megfeszülnek a csigolyáinkat összetartó szalagok is. A szalagokból eredő fájdalom akkor érzékelhető, amikor a tartós ülésből megmozdulunk. Ilyenkor késéles, hasító fájdalmat érzünk, ami másodpercek elteltével megszűnik. Ez a fájdalom azt jelzi számunkra, hogy a szalagjaink tartósan meg lettek terhelve, ami nyúláshoz vezet. Ennél a szövettípusnál ez azért gond, mert ha egyszer megnyúlik, utána csak kis mértékű összehúzódásra képes, vagyis egyszerűbben szólva: úgy marad.

Az ilyen jellegű derékfájások szalag eredetűek.

Ha valaki korábban nem ült túl sokat egy nap, és elkezdi ezt a tevékenységet, pár hét után arra lehet figyelmes, mintha a csontjai fájnának. És nem is lövünk bakot ezzel. Ugyanis ha tartósan egy adott helyzetbe kényszerítjük a testünket, akkor a csontjainkban elhelyezkedő csontgerendák (melyek a csontszövet alapegységei) elkezdenek más irányban elhelyezkedni. Egyszerűbben szólva: a csontjaink szó szerint alkalmazkodni kezdenek a tartós üléshez. A csontgerendáink elkezdenek le- majd átépülni, hogy megfelelőbbek legyenek az új helyzethez, és ez ugyanolyan fájdalommal jár, mint kamaszkorban a növekedéssel járó fájdalmak.

A tartós üléssel a derékfájások egy része a csontjainkból származik.

2. Csípőfájdalmak

A széken ülve a csípőízületeink 90 fokban hajlítva vannak és a combcsontjaink egymással párhuzamosak – kivéve ha keresztbe rakjuk őket, mert akkor keresztben vannak. A csípőízületeknek ez nem kifejezetten természetes állapota.

A combcsontunk a medencékbe úgy ízesül – és az izmaink is úgy vannak köré szerkesztve -, hogy a járásnál a lépés során előremozdul és enyhén kifelé csavarodik. Képes egyenesen előre is mozdulni a combcsont, de tartósan nem egészséges ebben az állapotban maradnia. (Tartós előremozdulást enyhén kifelé csavarodó és egy kicsit kifelé mozduló állapotában tud tolerálni az ízület, ilyen pl. a terpesz guggoló helyzet.)

 

Egyenesen előre mozdított combcsontok mellett a csípőízület tokja (ami az ízületet körbeveszi) folyamatosan húzódik – ez már önmagában fájdalmat okoz. Ezen kívül a combközelítő izmok elkezdenek megrövidülni, ezek is húzódnak és fájdalmat okoznak. Tartósan pedig a megrövidülés következtében csökken a csípőízületek mozgásszabadsága, az izmok folyamatosan befelé húzzák őket és kialakulhat az x-láb.

Az ízületeknek alapvetően nem tesz jót, hogy tartósan egy helyzetben vannak, méghozzá terhelés alatt. A csípőnél kialakul a mozgásbeszűkülés, ami fájdalommal jár, ami további mozgásbeszűküléshez vezet, ami fáj, ami miatt tovább szűkül és így tovább.

Az ülő életmód tehát a csípőízület mozgástartományának beszűkülését, a combközelítő és combhajlító izmok megrövidülését, a csípőízület porcának károsodását okozhatja – és x-láb kialakulásához vezethet.

3. Térdfájdalmak

Sokan úgy ülnek a széken, hogy a lábukat behúzzák a szék alá. A láb ilyenkor nincs letámasztva és a lábszár, a lábfej és a cipő súlya a térdszalagokra nehezedik és az Achilles ínra, mintha azokra lennének felakasztva. A lágyszövetek húzódása már önmagában fájdalmat okozhat. Mivel a térdkalács úgy működik a combban, mint egy emelőcsiga, a lábszár súlya ezen tevődik át a combra. Ez azt eredményezi, hogy az egész láb súlya belepréseli a térdkalácsot a térdízület porc felszínébe, ami szintén nem egy kellemes dolog.

A tartós széken ülő életforma állandósuló térdfájdalmakat, a térdszalagok megnyúlását és a térdízületi porc károsodását okozhatja.

4. Fejfájás

Mint minden testrészünk, a fejünk is a szív felől kapja a vérellátást. Ha sokat ülünk és elmerevednek a nyakizmaink, nyomás alá kerülnek mind az elöl, mind a hátul futó erek, így kevesebb vérhez és oxigénhez jut a fej. A nyakizmok a tartós üléstől megrövidülnek, nem lazulnak ki már egy idő után, ezért állandó nyomás alatt tartják a fejbe menő ereket.

Ugyanez visszafelé is igaz: a fejből lefelé futó vénák is nyomás alá kerülnek, ezért nem tud normálisan távozni a fejbe nagy nehezen feljutó vér. Ettől fokozódik a nyomás a koponyaüregben, ami fejfájáshoz vezet.

Arról nem is beszélve, hogy sok ülőmunka olyan irodaházakban van, ahol vannak ugyan ablakok, de kinyitni nem lehet őket, ezért ott eleve oxigénhiányos a környezet.

Ha sokat ülünk széken, az agyi keringési zavart és fejfájást okozhat.

5. Nyakfájás

Széken ülés során a hátunk begörbül, a nyakunk pedig követi ezt a vonalat: a fej előre esik, a nyaki szakasz kiegyenesedik vagy domború íve lesz. A nyak hátsó izmai és a tarkóizmok folyamatosan megpróbálják visszahúzni a fejet a helyére, így állandóan megnyúlt állapotban dolgoznak, ami az izmok fáradásához, oxigénhiányos állapotához és égő fájdalomérzethez vezet.

A fej előreesésével a fejbiccentő izmok és a gége melletti izmok megrövidülnek, ezek is fokozottan feszített állapotba kerülnek és ezek is fájhatnak.

Ezen kívül a csigolyákat összetartó szalagok is megnyúlnak, megfeszülnek és hasonló fájdalomérzetet generálnak, mint a deréktáji szakasznál.  A nyaki szakaszon normálisan homorú görbület lenne. Mivel széken ülő helyzetben a csigolyák és ezáltal a porckorongok is kimozdulnak, nyomhatják a gerincvelőt és a kilépő idegeket. Tartósan megrövidülnek a nyakizmok, a mozgáshiány miatt a szalagok eredési és tapadási pontjaiba mész rakódik el, ami tovább akadályozza a mozgást. A porckorongok terhelt állapota porckorong csúszáshoz, idővel porckorong sérvhez vezethet.

Az ülő munka következtében megnyúlhatnak vagy megrövidülhetnek a nyak izmai, elmozdulnak a csigolyák a természetes helyzetükből, nyakfájáshoz és mozgástartomány-szűküléshez vezethet.

6. Kar- és kézzsibbadás

A kar és a kezek idegi ellátása a nyaki gerincszakaszból indul. A széken ülés során a nyak deformált helyzetbe kerül, emiatt a nyakból kilépő, a karokat és kezeket ellátó idegek nyomás alá kerülhetnek. Ebből származhat a zsibbadásérzet.

Sokszor előfordul, hogy az első borda a görbült háttartástól felfelé mozdul és úgy marad. Mivel pont felette fut jó pár ideg a kar felé, a blokkolt helyzetben levő borda képes zsibbadást produkálni.

Az ülőmunkák nagy része olyan, ahol a kezeket is használjuk közben – billentyűzet nyomogatására vagy másra. Ha a kezeinkben lévő izmokat használjuk, utána érdemes őket megnyújtani is. Ez a lépés szokott kimaradni a mindennapi munka során. A csuklónkon futnak keresztül azok az inak, amelyek az ujjak és az alkar izmai között húzódnak, vagyis amikkel az alkar izmaival az ujjainkat mozgatjuk. Ezeket egy erős szalag fogja le keresztben, a kézfejbe futó idegekkel és erekkel együtt. Ha a kézizmokat csak erőltetjük és nem nyújtjuk meg, akkor bedagadnak és ehhez a szalaghoz (és egymáshoz) préselik a kézbe lefutó ereket és idegeket. Emiatt is kialakulhat zsibbadásérzet.

Az üléstől a természetes állapotból elmozdított izmok, csontok és szalagok tehát zsibbadást okozhatnak.

7. Fülzúgás

A fül vérellátása is a nyak irányából érkezik. Ha a nyakizmok a tartós ülés következtében megfeszülnek, nem tudnak ellazulni és tartósan megrövidülnek, amitől a hallószervünk vérellátása is romolhat. Ezenkívül ha az izmok feszülése miatt az első nyakcsigolya egy kicsit elmozdul a helyéről, akkor az egyik oldalon még jobban fognak feszülni a tarkó izmai és a fejbiccentő izom, és ezen az oldalon tovább romlik a fülünk vérellátása. Ez egy idő után fülzúgást okozhat, ami először időszakosan jelentkezik, főleg stressz vagy terhelés következtében (ilyenkor fokozottabban feszülnek az izmaink), a későbbiekben pedig állandósulhat, bár akkor is hol erősebben, hol gyengébben tapasztaljuk.

A fülzúgás egyik oka tehát szintén lehet a sok ülés.

8. Emésztési panaszok

Az emésztő szervrendszerünk egyenes testtartás esetén működik optimálisan. A széken üléskor begörbül a hát és ezáltal fokozott nyomás alá kerül az emésztő szervrendszer. Egyrészt a gerinc görbülésével nyomás alá kerülnek a beleket ellátó idegek, aminek emésztési probléma a vége – gyakran hasfájás, görcsök, puffadás és székrekedés formájában.

Másrészt az egy helyben ülés és mozdulatlanság alapvetően nem tesz jót az emésztésnek. A táplálékfeldolgozásunk úgy lett kitalálva, hogy a rendszeres mozgás közben a hasizmok és egyéb gerinctartó izmok munkája segítse azt.

Harmadrészt széken ülve a ruha – főként a nadrág vagy szoknya derékrésze, de a harisnyanadrág is – nyomja a hasat vagy a gyomrot, ezért nem megfelelő az emésztés üteme és mértéke.

A tartós széken ülés emésztési panaszokhoz, tápanyag felszívódási zavarokhoz vezethet. A továbbiakban pedig – mivel az emésztőrendszer a szerotonin termelés fő helyszíne a testben – szerotonin termelési zavarok is keletkezhetnek, amely pedig hangulatzavarokat, nyomottságot, depressziót okozhat.

9. Vérkeringési zavarok

A test alsó felének vérellátása a szívből a hasi aortán keresztül indul meg lefelé. Ez a testünk legvastagabb ere: kb. 3 cm az átmérője. Ha kicsit benyomjuk a hasunk közepét, kitapintható a lüktetése. A tartós széken üléssel és a begörbült háttartással nő a nyomás a hasunkon, ami azt is jelenti, hogy a hasi aortán is nő a nyomás. Az aortában elhelyezkedő nyomásérzékelő receptorok azt az információt közvetítik az agy felé, hogy túl nagy a nyomás, az agy ezért csökkenteni igyekszik azt – ami azt eredményezi, hogy kevesebb vér jut a kismedencébe és az alsó végtagokba. A kevesebb vér kevesebb oxigént és kevesebb tápanyagot jelent.

Az agy azt is érzékeli, hogy az alsó végtagok sejtjeiben nem elegendő a vérellátás, ezért felülírja a hasi aorta nyomásérzékelőjéből származó információt és mégis inkább emeli a nyomást.

És mi az emelt nyomás eredménye? Magasabb vérnyomás.

Az alsó végtagokból a fáradt vér a vénákon keresztül jut vissza a szív irányába. A vénákban nincsenek izmok (nem lüktetnek), a vér áramlását normálisan az izomfunkciók segítik: alsó végtag esetében a lábszár és a comb mozgatása közben. Mivel széken egy helyben ülve ezek az izmok nem mozognak, ráadásul a csípő hajlított állapota miatt a csípőhajlatban az erek még meg is vannak törve, a vér nehezebben áramlik vissza a szív irányába. Ha valakinek van hajlama a visszeresség kialakulására, akkor a széken üléssel jó eséllyel ki is fog alakulni.

Másrészt, ha az alsó végtagokból nem megfelelő mennyiségű vér kerül vissza a szívbe, akkor ott megint csak csökkenni fog a nyomás és az agy erre azt a parancsot fogja adni, hogy növelni kell a nyomás mértékét.

A tartós széken ülés következménye lehet a visszeresség és a magas vérnyomás betegség is.

10. Nyirokkeringési zavarok

A hasunkban fut a test fő nyirokere. A nyirokkeringésünk a vérkeringésünkkel ellentétben nyitott: a legkisebb erek nyitott csövekben végződnek és a nyirok simán kifolyik belőlük a szövetek közé, majd innen is szedődik össze. A tartós széken ülés következtében fokozódik a hasűri nyomás és nem szedődik össze az alsó végtagok irányából a nyirok, ezért megreked a nyirok áramlása a lábszárban, a comboknál ls a fenéktájékon. Ez úgy észlelhető, hogy a kötőszövet megvastagszik és a bőr nem mozdítható el az alapjáról: nem lehet összecsippenteni. A bőr narancshéjszerű lesz, ha összenyomjuk. A nyirokkal együtt sok anyagcseretermék is kint marad a kötőszöveti térben és ez egy idő után szervülni is kezd, vagyis nem szívódik már fel.

A tartós széken ülés nyirokpangást okozhat az alsó végtagokon.

+1 Medencefenék problémái

A tartós széken ülés során a medencefenék izomzata folyamatosan alá van támasztva és nem kényszerül mozgásra, azért elrenyhül. Egy idő után ezek az izmok megnyúlnak, és mivel csak az egyik vége ered csonton, a másik vége a kismedencei szervek között végződik, azért azokat is húzni kezdi magával. Nők esetében ez a szerv a hüvely, férfiaknál pedig a prosztata.

Ha nem mozog rendszeresen ez az izom, akkor egy idő után vizelettartási problémák és gyulladások alakulhatnak ki a környezetében.


(A szerző rehabilitációs szakorvos, a Fontanus Akadémia oktatója és részt vett a Balance mozgásterápiás edzésmódszer kidolgozásában.)

2018-10-17T22:05:46+00:002018. 10. 17.| Comments