Milyen beállítottságú vagyok?

Nem mindig értjük egymást, hogy mit miért tesz vagy nem tesz a másik, miért nem látja azt, ami számunkra egyértelmű, miért érezzük úgy, mintha a másik egy idegen bolygóról csöppent volna közénk. Gyakran pedig pofonegyszerű erre a magyarázat: máshogy látjuk a világot.

És most ahelyett, hogy elfogadnánk ezt magyarázatként anélkül, hogy belegondolnánk, mit jelent – gondoljuk bele, hogy mit jelent!

Orvosi megközelítés

A külvilágból származó ingereket az érzékszerveink fogják fel és közvetítik az agy felé – ezt az általános iskola óta mindenki tudja. Bár lényegét tekintve mindenkinél ugyanez történik, már itt apróbb különbségek vannak ember és ember között. Hiszen ha két embernek egy kicsit is más formájú a füle, már nem pont ugyanaz az akusztikája a kettőnek, tehát ugyanazt a hangforrást másként érzékeli maga az érzékszerv is. Szóval kisebb-nagyobb különbségek már az érzékszervek felépítéséből is adódnak.

Az idegrendszer – mely ugyancsak mindenkinél egy kicsit más – közvetíti az átalakított ingereket az agynak. És a fontos különbség itt jön.

Az emberi agy különbözőképpen veszi fel és tárolja a különböző jellegű ingereket. Ezek alapján a bejövő ingereket három jól elkülöníthető részre lehet osztani.  Vannak a mozgással kapcsolatos ingerek, vannak az adat– és összefüggés-jellegűek és vannak a hangulat-jellegű inger- és emlékcsomagok. Ezeket az agy mind egészen másként kezeli.

Mindenkinek az agya mindhárom típusút képes kezelni és használni – azonban nem ugyanolyan arányban. Vannak, akik elsősorban a mozgásos dolgokat figyelik, vannak, akik az adatokkal és összefüggésekkel dolgoznak inkább, és vannak, akik a hangulatokra koncentrálnak.

Filozófiai megközelítés

Tegyük fel, hogy minden információ.

Az emberi elme az információt 3 részre, háromféle képzetre bontva tudja kezelni: fizikai, mentális és érzelmi képzetté alakítja azt. Nagyjából úgy, mint a prizma, mely a fehér fényt színekre bontja.

Nézzünk egy konkrét példát!

Az ember például egy információ. Ha az egyik ember tapasztal egy másik embert, akkor különböző részeit láthatja meg. Fizikai képzet róla az, ahogy kinéz, ahogy mozog, amilyen színű ruhákat visel – minden, ami érzékszervekkel felfogható. Mentális képzet hozzá például a neve, a foglalkozása, az, hogy milyen kapcsolat van köztük (főnöke, ismerős boltos néni, random ismeretlen), és így tovább. Érzelmi képzet pedig mondjuk lehet az, hogy érzi, hogy a másik is egy élő, érző lény és valamilyen módon kapcsolódnak egymáshoz.

Az emberek a háromféle képzetet különböző “érzékenységgel” tapasztalják. Vannak, akik inkább a fizikai képzetekre koncentrálnak. Vannak, akik inkább a mentálist látják, és vannak, akik az érzelmit tartják a legfontosabbnak.

Beállítottságok

Mindkét megközelítésből – az orvosiból és a filozófiaiból is – az derül ki, hogy az emberek jellemzően háromféleképpen fogják fel a világot maguk körül (és benne önmagukat is).

A fizikai beállítottságúak a mozgásos, fizikai jellegű ingereket látják elsősorban és maguk is előbb mozdulnak, mintsem hogy végiggondolnák, miért teszik azt.

A mentális beállítottságúak sokkal inkább végiggondolják, hogy mit, hogyan és miért kéne tenni, mielőtt valóban cselekednének.

Az érzelmi beállítottságúak pedig a körülöttük lévő világ hangulataira, a benyomásokra, érzésekre hallgatnak leginkább. Könnyen elvesznek egy dallamban vagy színösszeállításban, jobban érdekli őket az, hogy mi van benned, mint az, hogy mit mondasz vagy teszel éppen.

Árnyalatok

Bár vannak szélsőségek, természetesen nem különülnek ennyire el egymástól tisztán a beállítottságok egy-egy emberen belül sem. Mindenki tapasztal mindhárom jellegű ingerből folyamatosan, csak különböző mértékben ad nekik figyelmet. A mentális is szerethet mozogni, az érzelmi beállítottságúnak is lehet szenvedélye a megértés és a fizikai beállítottságú is mozoghat az érzések felé. De mindenkinél van egy elsődleges beállítottság, amely megmutatja, hogy melyik felé billen leginkább a mérleg.

Mit lehet ezzel kezdeni?

Rengeteg dolgot, ez itt csak néhány ezek közül.

Ha megértjük azt az egyszerű dolgot, hogy léteznek különböző beállítottságok, egy csomó korábbi félreértésünkre magyarázatot találhatunk – és egy csomó továbbit elkerülhetünk.

Beláthatjuk azt is, hogy a világot nem feltétlenül látjuk a maga teljességében. Ha ez megtörténik, hirtelen felértékelődik a másik emberek szemszöge. Hiszen ha én magam leginkább csak az egyik típusú ingereket látom, és van, aki inkább a másik típusúakat, akkor akár össze is tehetjük azt, amit mindketten látunk, és így együtt mindketten többet láthatunk, mint amennyit külön-külön.

Valamint arra is lehetőség van, hogy fejlesszük azt a két területet, ami számunkra nem az elsődleges, és így folyamatosan egyre többet és többet fogjunk fel a világból és önmagunkból.


Ha érdekel, milyen beállítottságú vagy, a Fontanus Központ hamarosan indít egy workshopot, ahol kiderítheted – és sok mást is megérthetsz ezzel kapcsolatban! Kövess minket itt vagy a facebook oldalunkon!

A teória – hivatkozások:

Fizikai, mentális és érzelmi szintekről: 1.4.2. Fizikai, mentális és érzelmi szint

A teoretika – hivatkozások:

Az információról: 0.0.0. Az információ c. fejezet – 27.o.
Az információ képzetekre bontásáról és a beállítottságokról: 3.2.1. Képzetalkotás c. fejezet – 199.o.

2018-07-11T13:03:37+00:00 2018. 07. 10.| Comments